Vitézi Rend

 A Vitézi Rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a „vitéz” előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény határozottan megtiltja.

A rend története

Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a Vitézi Rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77. paragrafusa megerősített.
A rend székháza Budapesten, az Üllői út 8. szám alatt volt. 1944. decemberében, a főváros szovjet ostroma során az épület kiégett, a Vitézi Rend levéltára és dokumentációja megsemmisült.
A "VITÉZI REND" szóösszetétel a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 160 272 lajstrom számon és a "VITÉZI JELVÉNY" a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 161 696 lajstrom számon védettséget kapott.
A második világháború után a Magyar Népköztársaság kormányai minden korábbi rend működését lehetetlenné tették, több tagját üldözték (internálták, kitelepítették).
A nyugatra került rendtagok a Rendet továbbra is életben tartották, és Edinburghban 1962-ben a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által is elismertették. A Vitézi Rend a hivatalos kiadványában a Register of Orders of Chivalry-ben 1964-ben hirdette ezt ki. Hivatalos elnevezése: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje), jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a Szent Koronát ismerte el.
Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi, vagy alapítványi formában tevékenykedik, és egységes bennük, hogy maguknak vindikálják a jogfolytonosságot.
A Rend kinyilvánított célja: „Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek.”
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, a rend főkapitányának 1921. augusztus 20-án tartott vitéz avatáson mondott beszéde:

Vitéz BAJTÁRSAIM!
Meghatottan nézek végig soraitokon. Szeretettel üdvözöllek Benneteket, mint nagy és nehéz idők közepette fajunk legjobbjait. Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok harcairól beszélnek és egy sincs közöttetek, akinek hőstette magyar helységnévhez fűződnék. Ez mutatja legjobban, hogy minket nem győztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról ütötték ki kezünkből, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tették győzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar vitézséget.
Én pedig örökké égő oltárt emelek, mikor a nagy háború legjobbjait hozzákötöm a hazai röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja a hősök nemzetségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja a magyar vitézség kultuszát is.
A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.
A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.
Egész erőmet és véremet elárult, kifosztott, meggyalázott hazánk szolgálatába állítottam; tudom, hogy Ti, kiknek múltja tiszta, mint a kristály, kik bővelkedtek a férfi erényekben, kikre mindig büszkéséggel és meleg szeretettel gondolok, mindig lelkesedéssel haladtok velem a becsület és az önzetlenség útján.
Isten áldása kísérje a Vitézi Rend működését!

A Vitézi Rend főkapitányai

vitéz nagybányai Horthy Miklós ellentengernagy, kormányzó a rend főkapitánya 1957 februárig

 vitéz Habsburg József magyar kormányzó, magyar királyi herceg a rend főkapitánya 1962 júliusáig
vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes a rend főkapitánya 1977 decemberéig

 vitéz Habsburg–Lotharingiai József Árpád főherceg, magyar királyi herceg a rend főkapitánya 1993 július 1.-ig

Felvétel a Vitézi Rendbe

A vitézi avatás meghatározott ceremónia keretében, fényes külsőségek mellett zajlott. 1921 és 1944 között 23 800 főt avattak vitézzé.
A Rendbe történő felvételt elsősorban hadi (katonai) kitüntetések megszerzéséhez kötötték. Az első világháborúban a tábornokok és törzstisztek a Lipót rend lovagkereszt hadiékítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Vaskorona rend III. oszt. hadiékítménnyel és kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem jelentette a biztos felvételt. A második világháborúban tábornokok és törzstisztek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Magyar Érdemrend lovagkereszje hadiszalagon kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem volt a biztos felvétel záloga.
A szovjet megszállást követően a Vitézi Rend Magyarországon nem tevékenykedhetett tovább. Az akkori kormányzat 1945-ben betiltotta a szervezetet, de az emigrációba kényszerített vitézek összefogásának köszönhetően működött továbbra is a rend.
A második világháború utáni első magyarországi vitézavatásra 1992. október 26-án, Bicskén került sor. Látványos közéleti szereplésük pedig Horthy Miklós kenderesi újratemetésének (1993. szeptember 4) megszervezéséhez fűződik. A Vitézi Rend tagjainak kiemelkedő eseménye volt, hogy hagyományteremtő céllal megszervezésre került 2005. június 25-én Szilvásváradon az I. Országos Vitézi Találkozó.